Amicus Curiae

Amicus Curiae

Az opportunista Ujvári bíró manipulált felismerés és Renner Erika fantazmagóriái alapján ítélte el Bene Krisztiánt

Ujvári szerint ez bizonyítás - szó szerint idézem - no comment

2019. október 09. - Radnóti László

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.212/2017/71. számú ítélete ( A bírósági határozatok gyűjteményéből is  letölthető) szerint:

Megvizsgálva a vádlotti védekezés másik irányát, miszerint más volt az elkövető, az ítélőtábla osztotta a Kúria határozatának [75] bekezdésében foglaltakat, miszerint a bűncselekményt olyan személy követhette el, aki ismerte a sértettet és tisztában volt a sértett napi időbeosztásával, szokásaival. Ez alapján a lehetséges elkövetők száma viszonylag jól behatárolhatóvá válik.

 

Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásának 10. oldal 3-4-5. bekezdésben részletesen indokolta, hogy az elkövetés körülményeiből egyértelműen megállapítható, hogy az elkövető érzelmileg erősen kötődött a sértetthez, hiszen

- az égéssel járó fájdalom elkerülése végett injekciózta be a sértettet

- a lúggal történt leöntés után lemosdatta, illetve kamillával lemosta a sértettet

- kezeit, lábait kioldotta, szájáról a ragasztószalagot levette

- pokrócba burkolta.

A másodfokú bíróság ezzel - a fentebb már kifejtettek szerint a módosított tényállásra is figyelemmel a lemosás kivételével - egyetértett. 2. sz. szakértő véleménye alapján megállapítható, hogy a Ketamin intenzív fájdalomcsillapító hatása a marószer okozta fájdalmat csökkenti, a sértett a szer beadása és az ébredés közötti időre nem emlékszik, így a kémiai égés okozta fájdalmat csak a Ketamin hatásának elmúltával érzi (nyomozati iratok 1227. és 1235. oldal). Itt ismét kiemelt jelentőségű a két szer együttes alkalmazása: a Ketamin altató hatását elnyújtja a Midazolam és a nem kívánt pszichés mellékhatásokat kiküszöböli. Ismeretlen elkövető által akár szexuális célzatú, akár vagyon elleni bűncselekmény elkövetéséhez nem lett volna szükség a fájdalomcsillapító és altatószer ilyen speciális együtt alkalmazására, illetve injekció formájában izomba történő beadásra sem, illetve ezt megelőzően a sértett tájékoztatására, ugyanis az elkövető mondta neki, hogy „adok injekciót, nem lesz baj, aludni fog és kába lesz". A kéz-láb kioldásán, a ragasztószalag eltávolításán és a pokrócba betekerésen kívül az elkövető a sértettet a díványra fektette, holott a maró anyaggal leöntve meztelenül magára hagyhatta volna.

 

Több tény is utal arra, hogy az elkövető ismerte a sértettet és annak napirendjét, szokásait, tulajdonságait.

 

Az elkövetés körülményei arra utalnak, hogy az elkövető pontosan tisztában volt azzal, hogy a sértett ebben az időben egyedül lesz otthon. Az ajtó előtt állt és várakozott, hallgatózva, hogy a sértett mikor indul el kutyát sétáltatni, majd amikor a sértett kinyitotta az ajtót, azonnal a torkán ragadta és betuszkolta a lakásba. Egyetlen egyszer sem kérdezte meg, hogy valaki tartózkodik-e a lakásban a sértetten kívül, nem is nézte meg, illetve semmi jelét nem adta annak sem, hogy meglepődött volna azon, hogy kutya van a lakásban. A sértett előadása szerint a vádlottal sokszor beszéltek arról, hogy az egyik gyermeke rendszeresen elkésik az iskolából, tudta azt is, hogy a kutyát mindig ő szokta levinni sétálni, mielőtt munkába indul, fix időpontban, reggel fél 8-kor, hogy utána beérjen a munkahelyére.

 

A kutya viselkedéséről részletesen beszámolt nemcsak a sértett, hanem a családtagok, ismerősök is. A sértett elmondása szerint ez egy jelzőkutya, hangos ugatással jelzi, ha idegent érez, akár az ajtó előtt is. Jelen esetben, a sétára indultak volna, a kutya az ajtó előtt szagolt, de nem ugatott, illetve nem szaladt ki az ajtón, hanem bent maradt a lakásban. Amíg az elkövető a földre fektette a sértettet, a kutya nem ugatott, majd odament az arcához, ezután pedig követte az elkövetőt a konyhába és ott maradt, de azt a sértett már nem tudta megfigyelni, hogyan viselkedik az elkövetővel a kutya, nem látta őket együtt. Mindabból, amit a sértett a kutya viselkedéséből észlelt, levonható a következtetés, hogy a kutya ismerte az elkövetőt. A kutyát a sértett 2011. májusban vette, a vádlott több alkalommal találkozott a kutyával, sőt, volt olyan is, hogy egyedül sétáltatta, a kutya még az albérletében is járt a sértettel együtt.

 

Az elkövető viselkedése alapján az is megállapítható, hogy a lakás sem volt számára idegen, helyismerettel rendelkezett. A helyismeretre utal, hogy

- A sértett az elsőfokú tárgyaláson előadta, hogy a kutyatápot a konyhában a földre kiszórva találták, ő pedig nem szórta azt ki. A kutyatáp a lócán volt, nem feltűnő helyen, az elkövető mégis megtalálta.

- Az elkövető először a fia boxtáskáját vitte be, utána, amikor a sértett mondta, hogy a táskája a lócán van, több kisebb szatyor közül azonnal az ő táskáját választotta ki.

- Határozottan közlekedett a lakásban, nem nyitott be ajtókon, hogy ott milyen helyiségeket talál.

- Amikor rákérdezett, hogy melyik kulcs zárja a bejárati ajtót, amelyikre a sértett rámutatott, azzal az ajtón lévő zárak közül a hevederzárat zárta be és 16. sz. tanú vallomása alapján az is bizonyos, hogy amikor távozott, akkor is csak a hevederzárral zárta be az ajtót, mert a tanú ezen zárat kinyitva tudott bemenni a lakásba. 20. sz. tanú vallomásában nem szerepel, hogy amikor ő utoljára távozott otthonról, bezárta az ajtót a hevederzárral, így az elkövető nem hallhatta és figyelhette meg, hogy ezt a zárat használják.

A vádlott nem élt együtt a sértettel, de több alkalommal is járt az ingatlanban, illetve mivel a kutyát sétáltatta és kulcsot is kapott akkor a lakáshoz, tudatában volt annak is, hogy a család melyik zárat használja, hisz a sértett ezt el is mondta neki.

 

Az elsőfokú bíróság az ítéletének 9. oldal ötödik bekezdésében foglalkozott azzal, hogy az elkövető a vádlott albérletének kulcsát is magával vitte. Az ott leírtak annyiban szorulnak helyesbítésre, hogy a sértett vallomása szerint nemcsak az albérlet kulcsa tűnt el, hanem az elkövető a sértett lakáskulcsát is elvitte (nyomozati iratok 299. és 347. oldal, Fővárosi Ítélőtábla 16.Bf.212/2017/48. számú jegyzőkönyv 31. oldal).

 

A maszkon kívül az elkövető a hangját és a testalkatát is próbálta elváltoztatni. A sértett arról számolt be, hogy az elkövető „robothangon" beszélt hozzá (nyomozati iratok 333. és 339. oldal), illetve a fentebb ismertetettek szerint mind a sértett, mind 7. sz. tanú megemlítette, hogy a személy kabátja alatt lehetett még több ruha, mert, ahogy mindketten mondták, „pufinak" nézett ki. Mindez az elváltoztatás akkor kiemelten fontos az elkövetőnek, ha ismeri őt a sértett.

 

A sértett már a nyomozás során, majd az elsőfokú tárgyaláson is beszámolt arról, hogy miután az elkövető a földre fektette, a felhúzott térde alá csizmát és a kutya pórázát tette (nyomozati iratok 297., 331. és 335. oldal, elsőfokú iratok 15. számú jegyzőkönyv 7. oldal). A sértett elmondta azt is, hogy gerincbántalma miatt nem tud úgy oldalt feküdni, hogy a lába a földre ér, erről a vádlott is tudott, mert abban a kórházban kezelték, ahol dolgozott (nyomozati iratok 341. oldal). A megismételt másodfokú eljárásban jogi képviselőjének kérdésére a sértett részletesen beszámolt a betegsége miatti kezelés folyamatáról, hogy a vádlott tudta ezeket a mozgás problémáit, melyek a betegség kialakulása előtt nem akadályozták a mozgásban (Fővárosi Ítélőtábla 16.Bf.212/2017/48. számú jegyzőkönyv 40. oldal).

 

16. sz. tanúnak (a sértett volt férjének) és 17. sz. tanúnak (a sértett jelenlegi élettársának) az alkata, a szemszíne nem egyezik azzal, amit a sértett látott. Ezen túl megállapítható, hogy mindketten dohányoznak, ellenben a sértett a vallomásában kifejezetten arról nyilatkozott, hogy semmilyen jellegzetes szagot, illatot nem érzett. Mindkét személy kérdésre előadta, hogy egészségügyi végzettségük nincs (elsőfokú iratok 15. számú jegyzőkönyv 17. oldal, Fővárosi Ítélőtábla 16.Bf.212/2017/48. számú jegyzőkönyv 51. oldal), ezzel ellentétes tény sem merült fel az eljárás során. Arra sincs semmilyen adat, hogy e két személynek bármilyen indítéka lett volna ilyen jellegű cselekményt elkövetni. Ugyanis az eljárás adatai alapján a sértett és 16. sz. tanú a válás óta is jó kapcsolatot ápoltak (6. sz. tanú nyomozati iratok 467. oldal, 30. sz. tanú nyomozati iratok 481. oldal, 20. sz. tanú nyomozati iratok 488. oldal, 3. sz. tanú nyomozati iratok 495. oldal, 16. sz. tanú nyomozati iratok 505. oldal). 17. sz. tanú, a sértett jelenlegi élettársa, akkor még csak pár hónapja ismerkedett meg a sértettel, esetében sem merült fel semmi olyan körülmény, mely alapján bármilyen indítékra lehetne következtetni. A védelem által a Kúria Bhar.III.574/2017/12. levélben hivatkozottak - miszerint egy korábban becsatolt levél tartalma szerint 17. sz. tanú a vádbeli esetet megelőzően megbízott egy személyt, hogy a sértettnek okozzon sérülést maró szerrel, hogy így próbálja meghódítani a sértettet és a vetélytársát tönkretenni - alátámasztást nem nyertek (Kúria Bhar.III.574/2017/17. határozat feljelentés elutasításáról).

 

A védelem hivatkozott továbbá arra, hogy a bűncselekmény elkövetője lehetett egy ismeretlen személy, vagy egy olyan, akivel a sértettnek konfliktusa volt (kutyasétáltatás során megismert alkalmi ismerőse, meglévő vagy éppen elhárított szexuális vagy azt nélkülöző kapcsolata). A sértett gyermekei és barátnői nem számoltak be arról, hogy tudtak ilyen személyről, a sértett sosem panaszkodott ilyen emberre nekik. Másrészt egy ismeretlen személy, még ha például ki is figyelte a sértett időbeosztását, az egyéb szokásait (pl. hevederzár használata), tulajdonságait (pl. gerincbántalom) nem tudhatta. Illetve esetében hangeltorzításra nem lett volna szükség, illetve a szakértői véleményeket figyelembe véve a két szer együttes alkalmazásával és injekció beadásával nem bajlódott volna.

 

Mindezekre figyelemmel összességében megállapítható, hogy jelen ügyben nem merült fel olyan hitelt érdemlő bizonyíték, amely alkalmas lett volna arra, hogy a vád/elsőfokú ítélet verziójával szemben ésszerű kételyeket ébresszen. A vádlott bűnössége ítéleti bizonyossággal bizonyított.

A bejegyzés trackback címe:

https://amicus.blog.hu/api/trackback/id/tr8515212974

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása